Valuta : Valamely ország
törvényes
fizetési eszköze egy külföldi ország fizetési forgalmában. Kibocsátója
a jegybank.
Deviza
: A nemzetközi elszámolásokban a kézpénzt helyettesítő fizetési
eszközök gyűjtőneve. A deviza valamely külföldi valutában kitöltött
fizetési okmány, a
nemzetközi forgalomban szereplő fizetési ígéretet tartalmazó
értékpapír.; minden külföldi helyen, külföldi valutában kifizetendő
fizetési utalvány; külföldön fizetendő követelés vagy tartozás. A
köznapi szóhasználatban a deviza és a valuta
szót azonos értelemben használják. Míg azonban a valuta kibocsátója
valamely ország központi bankja, addig devizát bárki ( kereskedelmi
bank, gyártó cég,
stb. ) kibocsáthat.
Deviza átutalás : A
számlatulajdonos számlájáról devizában kíván átutalni a kedvezményezett
számlájára. Három eset lehetséges : 1. forint számlájáról deviza
összeget kíván utalni, a bank ekkor deviza eladási árfolyamon számolja
át az összeget, 2. deviza számlájáról más devizában kíván összeget
átutalni, szintén deviza eladási árfolyamon kerül sor az átszámításra,
3.
deviza számlájáról azonos devizában kíván összeget átutalni.
Deviza belföldi : A
devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő ügyfél.
Deviza jóváírás : A
kedvezményezett számláján a bank jóváír egyadott deviza összeget, ennek
feltétele, hogy a kedvezményezett rendelkezzen a banknál
számlával. Három eset lehetséges : 1. forint számlán ír jóvá a bank
deviza összeget, ekkor a bank deviza vételi árfolyamon számol, 2.
deviza számlán ír jóvá a bank más devizában denominált összeget,
szintén deviza vételi árfolyamon számolva,
3. deviza számlán ír jóvá az adott devizában denominált összeget.
Deviza külföldi : A
devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő személy.
Devizabelföldi : Az a
természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott
érvényes személyazonosító igazolványa ( személyi igazolványa ), a 14
éven aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott
hatósági igazolványa van, illetve azokkal rendelkezhet ( a továbbiakban
együtt : személyazonosító igazolvány ) . Ide tartozik továbbá a
vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, a külföldi
székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi állampolgár
önálló magyarországi vállalkozása ( egyéni vállalkozó - ide értve az
egyéni céget is - és az önfoglalkoztató ). Forrás : 2001. évi XCIII.
Tv. 2. §.
Devizacsekk : Nem
szabványosított formájú, kézpénzt helyettesítő fizetési eszköz szigorú
alakisághoz kötött értékpapír.
Devizakártya : Csak
külföldön
használható deviza alapú kártya.
Devizakockázat : A bank
nyitott devizapozícióból eredő kockázata, melynek forrása a
devizaárfolyam volatilitása.
Devizakülföldi : Természetes
személy,
ha
nincs
az
illetékes
magyar
hatóság által kiadott, érvényes
személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet;
vállalkozás - jogi formájától függetlenül - ha székhelye külföldön van;
devizabelföldi vállakozás és szervezet külföldön működő fióktelepe;
devizakülföldi belföldön
lévő képviselete; vámszabadterületi társaság; külföldi székhelyű
vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha fióktelepet vámszabadterületen
létesítették, illetve ott
működik; a társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször
módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4.§-ának 28. ponja alá
tartozó társaság ( 2001. évi
XCIII. Tv. 2.§.).
Devizaügyletek : Az
azonnali
-,
illetve
határidős
deviza
adásvételek,
devizacsere ügyletek
és az opciós devizaügyletek gyűjtőfogalma - ide értve ezek
bármelyikének és/vagy összességének származékos változatait is.
A valuta, valamely ország törvényes fizetési
eszköze egy másik ország fizetési forgalmában. A deviza külföldi
fizetési eszközre vonatkozó követelés, vagy kötelezettség. A valuta
készpénz, a deviza számlapénz.
A devizagazdálkodás azon módszerek,
intézkedések, rendeletek, előírások, tiltások összessége, amelyek révén
egy önálló nemzeti valutával rendelkező ország belső pénzrendszere a
nemzetközi pénzügyi rendszerhez, ill. másik nemzetgazdaság
pénzrendszeréhez kapcsolódik.
A külföldi valuták és devizák keresletének és kínálatának
összessége a valuta- és devizapiac. Ha az átváltás szabadon,
korlátozások nélkül történik, akkor konvertibilis devizákról
beszélünk.
A konvertibilitásnak több típusa ismert:
Ha az átválthatóság csak a deviza külföldiekre vonatkozik,
akkor külső, ha deviza belföldiekre is, akkor belső
konvertibilitásról beszélünk.
Jegybanki szintű a konvertibilitás, ha az
átválthatóság csak a jegybankra vonatkozó lehetőség. De facto
konvertibilitásról beszélünk akkor, ha a valuta átváltásához
engedély szükséges ugyan, de az előírt engedélyeket kötöttség nélkül
megadják. A de jure konvertibilitás az engedélyezés
nélküli, deklarált átválthatósági forma.
Az IMF (Nemzetközi Valuta Alap) akkor tekint egy devizát
konvertibilisnek, ha a fizetési mérlegének legalább a folyó műveleteire
fennáll a szabad átválthatóság, ennek pedig a Forint eleget tesz.
Azt a konvertibilis valutát, amely a világgazdaságban a
világpénz szerepét betölti, kulcsvalutának nevezik (pl. USD). Azon
valutákat, amelyek a nemzetközi kereskedelmi forgalomban játszanak
fontos szerepet, kereskedelmi valutáknak hívjuk (pl.
DEM). Azokat a valutákat, amelyeket elsősorban a jegybankok használnak
fel tartalék-képzésük során, tartalék valutáknak nevezzük
(pl. CHF).
Az egyes valuták, devizák egymáshoz viszonyított értékét
(rátát) valuta- (deviza) árfolyamnak nevezzük.
Az egyes valuták egymáshoz viszonyított árfolyamának
közzétételét árfolyamjegyzésnek nevezzük.
Közvetlen árfolyamjegyzés: ez esetben a
külföldi valuta az állandó és a hazai a változó tényező. Közvetett
árfolyamjegyzés: ilyenkor a hazai valuta az állandó tényező,
s a külföldi a változó.
|